Videókártya

Milyen videókártyát vegyek?

Míg a kezdetekben csupán pár típusból szemezgethettünk, addig napjainkra óriásira duzzadt az elérhető videókártyák választéka. A két nagy gyártó továbbra is az AMD és az Nvidia, amelyek különböző üzletpolitikával próbálják elnyerni a vásárlók kegyeit. Mindkettőjüknek vannak remekül és kevésbé jól sikerült darabjaik. A cél ezúttal, hogy mindenki megtalálja a legjobb videókártyát a pénztárcájának megfelelően. A racionális döntés érdekében érdemes félretenni a márkahűséget, ezért elsődlegesen az ár/érték arányt vettük figyelembe.
A hűtésre mindig fokozottan oda kell figyelni! Nem csak a hang és a hőfokok szempontjából érdemesebb a jobb hűtővel szerelt verziókat megvásárolni, hanem a teljesítmény szempontjából is fontos, hogy milyen hűtővel szerelték a kiválasztott kártyánkat.
Az Nvidia-féle Boost technológia ugyanis teljesítmé nyalapon szabályozza a kártyák GPU órajeleit. Emiatt tehát egy gyengébb hűtéssel szerelt variáns órajeleit hamarabb vesz veszi vissza a rendszer. Ha hajlandóak vagyunk lemondani az olyan ‘extrákról’ mint az RGB LED-ek, akkor elég sokat spórolhatunk. A drágább kártyák viszont általában minőségi (gyakran túlgondolt) hűtéssel rendelkeznek, illetve az anyaghasználatra sem lehet panasz. Mindenki eldöntheti a személyes preferenciái szerint, hogy mire van szüksége. Én személy szerint a legolcsóbb jó hűtéssel szerelt megbízhatóbb márkákat szoktam javasolni.

A 30 fps-es álomhatár

A számítógépes gamerek állítják, csakis akkor fut jól egy 3D-s alkotás, ha a sebesség 60 képkocka/másodperc. A konzolokon a gyártók a 30 fps-re törekednek, ám jó néhány játékhoz még így is gyengék ezek a masinák, így ilyenkor a részletességet vagy akár a felbontást skálázzák lejjebb a készítők, hogy legalább 20-24 fps alá ne essen a tempó.
A pártatlan igazság az, hogy a 20-24 képkocka/másodperc már kevés egy játék élvezhetőségéhez, de a 30 fps-ről ez már nem feltétlenül jelenthető ki egyértelműen. Számít ugyanis az, hogy milyen játékról beszélünk. A történetmesélős, lassabb mozgásokkal megoldott, például nyomozós, mászkálós címekhez ez a tempó is elegendő. Ugyanakkor a kompetitív, sajátszemszög-nézetes, lövöldözős (FPS - First Person Shooter) vagy autóversenyes, verekedős játékokhoz a 30 fps nagyon kevés, sőt határozott hátrány, és egyértelműen befolyásolhatja egy-egy összecsapás végkimenetelét. Ilyen, gyors mozgásokra épülő játékhoz a 60 képkocka/másodperces sebesség az ideális, legyen szó akár konzolról, akár PC-ről. Efelett akkor van értelme gyorsítani, ha igazán komoly csatákat vívsz ezekben a játékokban, és minden milliszekundum reakcióidő számít.
Ez azonban még csak az átlagsebesség. Legalább ennyire kritikus, hogy az adott játék milyen minimális sebességre lassul le, amikor bonyolult látványt kell megjelenítenie. Például a 40-60 fps-es teljesítmény egészen jó egy átlagos gamer-PC-n, de máris csorbul a játékélmény, ha ez a tempó a harc közepette leesik 20-25 képkocka/másodpercre. A hullámzó teljesítmény kiábrándító szaggatásban, akadozásban mutatkozik meg, ami egyértelműen jelzi, hogy gyenge láncszem van a számítógépedben.

Gyorsítási trükkök

A konzoljátékok kielégítő sebességéről a fejlesztők kötelessége gondoskodni, ugyanakkor meg van kötve a kezed, és korántsem biztos, hogy neked is megfelel ez a teljesítmény. A számítógépek rugalmasak és sokszínűek, ezért minden PC-s játékban találkozhatsz egy beállítási menüvel, amely változó mélységig enged beleavatkozni a látványba. Ezt kell saját konfigurációd képességeihez hangolnod, hogy az általad elfogadhatónak szánt sebességen élvezhesd a játékot. Jó néhány játékszoftverben automatikusan beállításfelismerést is használhatsz, de ez csak ritkán pontos, ahogy az Nvidia és AMD által kínált beállítássegédek sem mindig találják el az optimális értékeket. Ha lassúnak érzed a játékot, a következő beállításokat próbáld végig.

Felbontás: A 3D-s teljesítmény jelentősen függ attól, hogy mennyi pixelt kell kiszámolni. Alacsony képpontszám kevésbé terheli a VGA-t, cserébe a látvány is romlik. Érdemes monitorod natív felbontását használnod, és csak kritikusan bántó lassulás, szaggatás jelentkezésekor kapcsold ezt lejjebb.
Render API: Hiába jelent meg évekkel ezelőtt a Microsoft DirectX 12, mind a mai napig a DirectX 11 a legnépszerűbb programozási környezet (API). Az OpenGL egyre ritkább, viszont terjed a Vulkan, ami fejlettségben eléri a DX12 szintjét, de nem csak Windowson érhető el. Általánosságban a DX11-gyel jársz a legjobban, érdemes mellette kipróbálni a Vulkant is.
Élsimítás: A cakkos, szögletes élek rondák, ezért ezeket elsimítják. A megoldások között komoly különbségek vannak minőség és terhelés tekintetében is. Ha lassan fut egy játék, próbáld meg alacsonyabb szintre kapcsolni, vagy teljesen letiltani az élsimítást, ez javítja a teljesítményt.
Minőségi profilok: A legtöbb játék előre meghatározott profilokat kínál a képminőségre. Érdemes ezek közül választanod, így a látvány a készítők által megálmodott szinten marad.
Textúrák: A nagy felbontású textúrák sok helyet foglalnak videomemóriában, és nagyobb terhet rónak a grafikus chipre is, ezért rengeteget nyerhetsz azzal, ha ezt szerényebbre állítod. A leggyengébb minőséget mindenesetre kerüld el.
Látótávolság: Sok játékban fontos, hogy messze lássál, de azért a végtelen látótávolság is túlzás, ez a legerősebb GPU-t is két vállra fektetheti.
Árnyékok: A hangulat megteremtésében oroszlánrésze van az árnyékolásnak, de ezt élethűen kiszámolni nehéz feladat. Ennek visszafogásával vagy - gyenge videokártya és kevés VRAM (2-4 GB) esetén - letiltásával sokat gyorsíthatsz a sebességen.

Egyensúlyi döntés

Hogy milyen videokártyát választasz számítógépedbe, elsődlegesen a pénztárcád szabja meg: a kínálat 20 ezer forinttól milliós magasságokig terjed. Ugyanakkor nem feltétlenül jó döntés, ha a lehető legdrágábbat választod. Ahogy videokártya-választó segédletünkből is leszűrheted, érdemes monitorod natív felbontásához igazítanod a VGA erejét. Például full HD-monitorhoz már egy GeForce RTX 2070-es kártya is túlzás, hát még egy 400-500 ezer forintos GeForce RTX 2080 Ti. Egyszerűen nem lesz olyan játék, amelyik ki tudná használni ezt a hatalmas számítási teljesítményt, ráadásul processzorból és a gép többi komponenséből is aránytalanul erősebbet kell választanod, hogy egyensúlyban legyenek a videokártyával.
A monitorod natív felbontása melletti 60 fps legyen az elsődleges cél. Amennyiben megszállottja vagy a kompetitív online játékoknak, érdemes a 60 helyett inkább a 90-144 képkocka/másodperces tempót megcéloznod. Ilyenkor már arra is ügyelned kell, hogy monitorod válaszideje és bemeneti késleltetése kellőképpen alacsony legyen, az egér-billentyűzet párosa felől pedig 1 ms-onként érkezzen információ. Ezek a tulajdonságok már profi gamertermékekre igazak, amelyekért borsos árat kérnek, és még így is marad egy komoly, megoldandó probléma: a videokártya és a kijelző szinkronizálása.

V-Sync ON: Egy átlagos monitor másodpercenként 60-szor frissíti a megjelenített képet, a GPU azonban nem rögzített időközönként, hanem a jelenet bonyolultságától függően végez egy-egy képkockával. Vertikális szinkronizálással hiába készül el sokkal előbb egy-egy képkockával a videokártya, és hiába érkezik jel az egértől vagy billentyűzettől, a jelenet várni fog a következő frissítési ciklusig. Ez egy gyors tempójú játékban bosszantó akadásokat eredményez, és jelentősen lelassít.
V-Sync OFF: Ezt a szinkronizálást ki is kapcsolhatod, így amint elkészült egy új képkockával a GPU, az addig sorban álló, következő képkockát rajzolás közben is törli, és újat illeszt a helyére (lásd az ábrát). Ennek előnye, hogy a parancsod a legrövidebb időn belül célba ér, és amint van új képi információ, az megjelenik a kijelzőn. Sajnos a 60-75 Hz-es kijelzőkön ezzel együtt megjelennek a látványbeli anomáliák: az egymásra másolt képkockák eredménye a széttöredezett kép, az "elcsúszott" vonalak.
FreeSync/G-Sync: A modern videokártyák és monitorok képesek adaptív vertikális szinkronizációra, vagyis amint a GPU elkészült egy képkockával, utasíthatja a kijelzőt a képfrissítésre. Az ilyen monitorok nem fix 60-75 képkockát jelenítenek meg másodpercenként, hanem egy megadott sávon belül dinamikusan változtatják vertikális frissítési frekvenciájukat. Sok ilyen gamermonitor például 48-144 Hz közötti sebességre képes, és valóban csak a videokártyától függ, hogy milyen gyakorisággal frissített képet jelenít meg. A technológia előnye, hogy a bemeneti vezérlés minimális extra késleltetéssel jut el a kijelzőre, miközben a kép egyszer sem esik darabokra.
Az extra technológiának azonban borsos ára van, különösen a licencelt G-Sync-monitorok drágák. Az AMD-féle FreeSync ingyenes, ezért rengeteg olcsó monitor támogatja, ugyanakkor kellőképpen gyors GeForce videokártyákkal csak meghatározott modellek kompatibilisek (ezek listáját itt találod: hopp.pcworld.hu/15006). A FreeSync emellett nem jeleskedik az alacsony, 48 fps alatti képkockaismétlés kezelésében, ha pedig túl kicsi a frissítési ablak (például 48-75 Hz), akkor a technológiának nem sok értelme van.
Fast Sync/Advanced Sync: Ha nincs drága gamermonitorod, félmegoldásként az Nvidia Fast Syncet vagy AMD Enhanced Syncet aktiváld VGA-d driverében. Ilyenkor a GPU egy extra puffert illeszt a képalkotó futószalagba, ami javítja a reakcióidőt, és kizárja a kép szétesését, illetve alacsony képkockaismétlés esetén dinamikusan lekapcsolja a V-Syncet, ezáltal csökkentve a mozgás akadozását.

Beköszöntött hát egy új korszak, amikor már nem az a legjobb gaming PC, amelyen 500 fps-sel száguldanak a játékok, hanem az, amelyik egyensúlyban van a monitor képességeivel. Ha stabil a 60 fps sebesség, ha nem esik szét a kép, és erre magas részletesség mellett képes a géped, elérted, amit ma egy játék-PC-nek tudnia illik.

Így mérd meg gaming PC-d sebességét

Kiválóan alkalmasak a számítógép teljesítménymérésére a játékok, akár benchmarkmodul nélkül is. Ha egy bizonyos játék teljesítményére vagy kíváncsi különböző beállítások, esetleg tuning mellett, mindig megismételhető, lehetőleg fix, a hardvert maximálisan leterhelő jeleneteket válassz. Minden beállítás közben legalább háromszor, de akár ötször is végezd el a mérést, majd ezek átlagával számolj. Az eredmények közül fontos a minimális és az átlagos képkockaismétlési szám.

A bestmarkt ajánlásai
Alsó kategória:
Nvidia GT 1030 2GB
Előfordul, hogy mindenképp játszani szeretnénk, viszont a büdzsé rendkívül szűkös. Ilyenkor mérlegelni kell azt, hogy a későbbiekben esetleg megengedhetünk-e magunknak valami drágább kártyát, mert akkor bizony érdemes még gyűjteni. Ha viszont erre nincs lehetőség, akkor a GT 1030 is képes futtatni az újabb játékokat minimum részletességgel. A felbontást célszerű levenni 720p-re, hogy azért a címek élvezhetőek maradjanak. A régebbi játékokkal és az esport címekkel egész biztosan nem lesz probléma, de azért az AAA kategóriás játékokkal bizony meg fog szenvedni a kicsike.
Ebben az árkategóriában olyan grafikus kártyákat találunk, melyek Full HD, azaz 1920 x 1080 felbontáson képesek hozni az elvárt teljesítményt, de modelltől függően a magas és maximális részletesség között kell ugrálnunk.

AMD Radeon RX 570
Az AMD Radeon RX 570 4 GB-os változata már 50 ezer forint alatt beszerezhető, például a Sapphire megoldásai kedvező áron érhetők el. A 8 GB-os változat beszerzése nem igazán célszerű (pár ezer forint többletért), hisz a Full HD felbontáshoz nem szükséges a többlet videó memória.

NVIDIA Geforce GTX 1060
Ebben az árkategóriában és teljesítményben is a Radeon RX 570 konkurense, kicsit még fölé is emelkedik, ha az elérhető FPS számot nézzük. Fogyasztás terén megegyező modellekről beszélhetünk. Az ASUS Dual GTX 1060 3 GB-os változata már 55 ezer forintért a miénk lehet.

NVIDIA Geforce GTX 1650
Ebben az árkategóriában a legmodernebb megoldás a Geforce GTX 1650, mely kimondottan jó fogyasztással rendelkezik, de teljesítménye nem hozza a két, előzőleg felhozott modellét, így ennek beszerzését nem javasoljuk. Egyébként sok-sok modell van, mely ugyancsak befér a 60 ezer forintos keretbe.

AMD Radeon RX 580
Az árkategória legerősebb modellje, hisz az AMD agresszív ár stratégiájának köszönhetően akár már 60 ezer forint alatt beszerezhetők a 4 GB-os változatok. Az RX 580 egyébként az RX 570-el szemben nagyjából 10%-al nyújt többet teljesítményben.

Nvidia GTX 1050 2GB
A GTX 1050 már egész kellemes teljesítményt tud nyújtani, de még mindig a minimum beállításokat érdemes megcélozni. Az esport címek már akár 100 fps feletti értékeket is produkálhatnak, a kártyán található 2 GB fedélzeti memória viszont elég rendesen bekorlátoz, így a FullHD és a 720p felbontások között érdemes lavírozni. Az ár/érték aránya már rendben van, de azért nem neveznénk kimagaslónak.

Közép kategória:
AMD RX 570 4 GB
Habár a középkategória legalján foglal helyet, az ár/érték aránya kimagasló az 570-nek. Ezzel már a legújabb AAA kategóriás játékok is bőven élvezhető sebességgel fognak futni. Elfelejthetjük a 720p-s felbontást, nyugodtan használhatjuk 1080p-n. A GTX 1060 3 GB-tal van nagyjából egy szinten. A grafikát nyugodtan a közepesre vehetjük, némely beállítás pedig mehet a magasra is, de természetesen mindez játékonként változó.

RTX 2060
Az RTX-ek nem lettek olcsók, viszont a 2060 meglepően jó ár/érték aránnyal rendelkezik. Házon belül a GTX 1070 Ti szerepét vette át, ám jóval kedvezőbb áron. FullHD felbontáson maximum beállítások mellett is bőven el lehet játszani vele, vagy ha visszább vesszük a csúszkákat, akkor akár az 1440p mellett is jó eredményt produkál. 144 Hz-es monitor mellé is jó választás.

Csúcskategória:
RTX 2080 8GB
Ha kell a kraft, mindent a maximumra akarunk húzni és a magas fps-hez vagyunk szokva, akkor az RTX 2080 ideális választás. 1440p-s 144 Hz-es monitor mellé is jó választás, de a 4K-val is megbirkózik, bár akkor a 144 fps-ről bizony le kell mondanunk. Ha ki szeretnénk próbálni a Ray Tracinget, akkor sem fog cserben hagyni és az ár/érték aránya is egész kellemes. Egy ideig egészen biztosan nem lesz probléma a teljesítményével. Ha esetleg ennél is feljebb lépnénk, akkor marad az RTX 2080 Ti, ami 15%-ot ráver a sima 2080-ra, de ezek már 370 ezer forinttól kezdődnek, annyit pedig nem biztos, hogy megér 15%-nyi teljesítménytöbblet.

Geforce RTX 2070
A sort a Geforce RTX 2070 indítja, mely modelltől függően 160 és 200 ezer forint közötti áron érhető el. Amit ez a modell nyújtani tud, az a stabil teljesítmény WQHD felbontáson, de a 4K beállításokhoz sok esetben már kevésnek bizonyul.

Geforce RTX 2080 Ti
A csúcsot a Geforce RTX 2080 Ti jelenti, nem csak teljesítményben, de árban is. A 360 ezer forint környékén kezdődő csúcskártyáért esetenként elkérnek 400 ezer forintot is, de egy-egy ritka modellen akár 500 ezer forintos árcédula is szerepelhet. Ez a kártya már valóban a 4K felbontásra lett kihegyezve, kompromisszumok nélkül.

A következő helyeken hirdetjük és az alábbi módon lehet rákeresni

videókártya árgép bestmarkt
videókártya árukereső bestmarkt
videókártya emag bestmarkt
Több, mint 580 féle videókártya közül lehet választani a bestmarkt webáruházából.