Médialejátszó

Milyen médialejátszót, zenelejátszót vegyek?

A hálózati médialejátszó ethernet vagy wifi-kapcsolaton keresztül csatlakozik az otthoni számítógép-hálózatunkhoz, amelyen megtalálja a NAS-t is. A kommunikáció különböző protokollokon történhet, így nem mindegy az sem, hogy mit támogat a lejátszó ezek közül (NFS, SMB, AFP, DLNA, esetleg FTP). A zenelejátszók csak zenéket, illetve DAB, FM és internetes rádióadásokat szólaltatnak meg (esetleg Bluetooth streameket), így alapvetően csak hangkimenet van rajtuk, bár létezik HDMI-s is, amely pl. képeket is lejátszik a TV-n, akár zenei aláfestéssel, vagy kompozit videókimenetes, amely iPhone dokkolóként a telefon videójelét is tovább tudja küldeni.

Wifi/ethernet-hálózat

Manapság, amikor szinte már csak fullHD (1920x1080 pixel) vagy még nagyobb felbontású tévéket tolnak az arcunkba a reklámok, nehéz nem HD-s felbontású lejátszót találni, de már csak az elérhető tartalmak miatt mi is csak fullHD-s vagy – ha majd lesznek kiforrottan ilyenek – 4K-képes hálózati lejátszókat javasolnánk.
Amit fontos tudnunk: wifi-n keresztül a mostani lejátszókkal nem lehetséges 720p-nél nagyobb felbontású filmfájlokat lejátszani, de már a jobb minőségű (érts: kevésbé tömörített) 720-as anyagok nagyobb része is olyan bitsebességű, amely nem vihető át stabilan vezeték nélkül. Azon lejátszók, amelyek nem USB-s wifi-adapterrel, hanem belső kártyával tudnak csatlakozni a vezeték nélküli hálózatunkhoz kicsit gyorsabbak lehetnek, mint USB-n kommunikáló társaik, de ők is csak 40-45 Mbites bitsebességig működhetnek, amit ráadásul jelentősen csökkenthet az adott pontban a wifi hálónk térereje, a hálózatra csatlakozott egyéb eszközeink adatforgalma, sebessége (egy 802.11n-es hálózat pl. g-s sebességre kapcsol vissza, ha akár egyetlen 802.11g-s eszköz is csatlakozott hozzá), de akár a szomszéd hálózatok jelenléte, vagy más rádiófrekvenciás jel.
Tehát ha nem csak zenehallgatásra (bár HD-s zenefájloknál már ott is lehet gond) használjuk a médialejátszónkat, hanem HD-s filmlejátszásra, csak ethernet csatlakozón keresztüli kapcsolatra tervezzünk. Ha 3D-s Blu-ray (tehát nem side-by-side vagy top-bottom, azaz felezett felbontású) filmeket is fogunk lejátszani, akkor gigabites ethernetet kell kezelnie a lejátszónak, a 2D-s Blu-ray-ekhez azonban elegendő a 10/100-as hálózat is.

Lejátszás asztali Blu-ray lejátszókkal

Kétségtelen, hogy néhány százezer forintért kimagasló kép- és hangminőségű Blu-ray lejátszókat is vehetünk neves gyártóktól (Marantz, Oppo, DENON), de akár a milliós ársávban is találunk modelleket. Ezek között több is hálózati lejátszásra képes. Két fő probléma van azonban velük:
Mivel gyári Blu-ray optikai lemezt le kell tudni játszaniuk (menüvel együtt természetesen), így 2012. márciusa óta kötelezően kell, hogy tartalmazzák a CINAVIAmásolásvédelmi rendszer detektálásának képességét. Ez viszont a médiafájlokra is érvényes! Mivel mostanra a kereskedelmi forgalomba került lemezek jelentősebb része hordozza ezt a védelmet, az ilyen korongokról rippelt BD ISO-k, MKV-k, AVI-k, de akár MP3 zenefájlok sem játszhatóak le ezeken a lejátszókon.
Hálózaton keresztül általában csak DLNA-n képesek csatlakozni a Synology-hoz. Bár a Synology médiaszerver DLNA-kompatibilis, de ez a szabvány gyakorlatilag csak egyetlen fájl folyamatos streamelését teszi lehetővé (bár a DLNA 1.5-től kiegészítették ezt külső feliratfájlok kezelésével is), így sem DVD, sem Blu-ray ISO fájlokat nem játszhatunk le DLNA-n keresztül, ahhoz NFS vagy SMB kellene.

Lejátszás médialejátszókkal

A fentiek alapján valószínűleg egyértelmű, hogy mi ezen megoldás pártján állunk, ha házi mozizásról, zenehallgatásról van szó. Napjaink médialejátszói film-, zene- és fotólejátszásra is képesek. Ha csak a zenehallgatás a cél, vélhetően jobban járunk egy speciális hálózati zenelejátszóval, mivel annak szolgáltatásai, kezelhetősége, hangáramkörei kifejezetten a zenéhez vannak igazítva. De a jobb médialejátszóknál is egyre több figyelmet fordítanak a zenefájlok megszólaltatására, a zenelejátszó funkciók fejlesztésére.
A zenéinket valószínűleg sosem a TV-n szeretnénk hallgatni, inkább erősítőn, aktív hangfalon. Így kívánatos lenne, hogy a TV bekapcsolása nélkül, a lejátszó kijelzőjén, vagy egy mobilos alkalmazás segítségével tudnánk böngészni zenéink között, illetve vezérelni a lejátszást. Mostanában – amikor majd' minden háztartásban vannak már okostelefonok, tabletek – főleg az utóbbi tendencia figyelhető meg: a legjobb lejátszók gyártói mobil appokat kínálnak a távirányításhoz, a filmek és zenék látványos megjelenítéséhez (jukebox), a lejátszás indításához:
A hangminőség alapvetően nem kapott még olyan fontos szerepet a médialejátszók fejlesztésekor, mint a kép minősége. Ennek fő oka, hogy a legtöbb felhasználó házimozi-erősítővel, nem sztereó, de 5.1, 7.1, stb. többcsatornás módban szólaltatja meg a filmeket, így a zenéhez sem vásárol egy külön másik erősítőt. A többcsatornás házimozi-erősítők azonban digitálisan is képesek fogadni a hangot, és a bennük lévő digitál-analóg átalakítót (DAC) felelősség legnagyobb százalékban a hang tisztaságáért.

Lejátszás hálózati zenelejátszókkal

Ha megtehetjük, hogy zenehallgatásra és mozizáshoz külön lejátszókat használunk, vagy csak a zene érdekel, ráadásul a lakás több helyiségében is, akkor hálózati zenelejátszóra van szükségünk. Ezek mind képesek DLNA-szerverről (a Synology-ban ilyen a Médiaszerver csomag) lejátszani – sőt, általában csak DLNA-n képesek erre. A DSM-ben a Médiaszerver a telepítésekor létrehozott music nevű megosztást indexeli zenefájlok után keresve. Természetesen, tetszés szerint hozzáadhatunk a DLNA-szerverünk által menedzselt megosztásokhoz bármilyen más megosztást is a NAS köteteiről vagy akár egy külső (USB, eSATA) háttértárat is.
Ha a Médiaszerver által indexelt („figyelt”) megosztásokba új zenefájlok kerülnek, azok ID-TAG infóit kiolvassa a szerverünk, és saját adatbázisához hozzáadja a talált zeneszám adatait (előadó, album címe, zeneszám címe, műfaj, stb.). Ha a DLNA-klienssel – jelen esetben a zenelejátszóval, de ilyen egy okostévé médialejátszója is – csatlakozunk a Synology DLNA-szerveréhez, nem mappákat látunk, hanem a Médiaszerver által generált menüt, amely bizonyos paraméterei testre szabhatóak az alkalmazás beállításainál. Beállíthatjuk akár azt is, hogy ha a lejátszónk nem képes pl. FLAC formátum lejátszására, akkor az ilyen fájlokat a Synology automatikusan (lejátszás közben) transzkódolja a zenelejátszó által már megszólaltatható (pl. MP3, WAV) fájlforátumokra.

Lejátszás „okos” tévékkel

A jelenleg hálózati kapcsolattal rendelkező okosnak mondott tévék valószínűleg kivétel nélkül tartalmaznak médialejátszó elektronikát is, nem csak online tartalmak (YouTube, internet, webrádiók, Skype, stb.) elérésére képesek. Sokan azt gondolhatják, hogy ha van a tévében médialejátszó, akkor már van otthon médialejátszó is. Azonban óriási különbség van jelenleg (és vélhetően ez a különbség mindig is megmarad) a tévék és a külön készülékként kapható lejátszók szolgáltatásai, kép- és hangminősége valamint teljesítménye (pl. adatfeldolgozási sebessége) között. A főbb problémák, hátrányok a tévék „minden egyben” megoldása kapcsán a médialejátszókhoz képest:

• Alacsony teljesítmény, így a nagyobb bitsebességű filmek már akadoznak. Egyetlen általunk ismert TV-ben sem találjuk napjaink legjobb médiaprocesszorait (Sigma Designs, Realtek, HiSilicon), hiába olvashatjuk a specifikációknál, hogy kétmagos CPU, ez semmire nem garancia.
• A fentiek miatt nem ismerünk olyan tévét, amely beépített lejátszója ne jelenítse meg láthatóan gyengébb minőségű képet, mint egy Sigma-s vagy Realtek-es lejátszó. Igaz ez az akár 1 milliós árkategóriára is, így ezeken a tévéken épp a azt nem kapjuk meg a belső lejátszótól, ami miatt annyi pénzt fizettünk értük: tökéletes képet.
• Csak és kizárólag DLNA-n keresztül képesek lejátszani a tévék. Így a szabvány korlátaiból adódóan nem lehet ISO fájlokat lejátszani (se DVD, se Blu-ray), amelyek pedig oly kívánatosak lennének e nehéz időkben :)
• Sok tévén nem működik a külső feliratfájlok kezelése. Bár a DLNA v1.5 óta a szerver oldal (pl. a Synology Médiaszerver alkalmazás) képes a filmfájlok mellé tett, azonos nevű feliratfájlok streamelésére is, sok tévé nem támogatja ezt, így csak a konténerfájlokban (pl. MKV) lévő feliratok használhatóak, miközben egy jobb médialejátszóval még akár a BD ISO fájl melletti felirat is lejátszható.
• Számos problémával fogunk találkozni tévék esetében a felirat- és hangsávok esetén. Nem választható hangsáv, rossz magyar ékezetek a feliratokban, csúszó hang vagy feliratozás, amit nem lehet vagy nem pontosan lehet korrigálni.
• A TV-k lejátszójából nem lehetséges HD-s hangformátumok, 7.1 csatorna átküldése házimozi-erősítőre (talán majd az eARC-funkcióval rendlekező újabb típusokkal megoldható lesz ez). Legjobb esetben egy optikai kimeneten a TV továbbadja a max. 5.1-es és 16-bites, max. 48 kHz-es hangformátumokat, de a Blu-ray lemezek DTS HD, Dolby TrueHD és Dolby Digital Plus formátumai nem szólalnak meg, vagy csak ezek 5.1-es, 16-bites – úgynevezett – magja továbbítódik.

A következő helyeken hirdetjük és az alábbi módon lehet rákeresni

médialejátszó árgép bestmarkt
médialejátszó árukereső bestmarkt
médialejátszó emag bestmarkt

Több, mint 100 féle médialejátszó közül lehet választani a bestmarkt webáruházából.