Webkamera

Milyen webkamerát válasszak?

Felgyorsult világban élünk, ahol egyre több időt töltünk a számítógépünk előtt és egyre nagyobb szükségünk van a gyors információcserére. Lehet szó akár a személyes kapcsolattartás egyik módjáról vagy az irodai kommunikáció eszközéről, esetleg biztonságtechnikai funkciókra vágyunk, a különféle számítógépre csatlakoztatható webkamerák jó szolgálatot tehetnek nekünk.
Kamera vásárlása előtt természetesen azt kell mérlegelnünk elsőként, hogy kívánjuk az adott készüléket számítógépükhöz kötni. Erre háromféle lehetőségünk is van, mindegyiknek más-más előnyei és hátrányai vannak.

Analóg videokamerák

Ezek BNC-csatlakozóval, igen ritkán jack-dugóval ellátott készülékek. A BNC csatlakozónak hála közvetlenül ráköthetők televízióra és videofelvevőre, de számítógépre csatlakoztatni csak videodigitalizáló hardveren (pl. tévévevő kártyán) keresztül lehet őket. Elsődleges felhasználási területük manapság a biztonsági rendszerek kiszolgálása. PC-n általában speciális, több bemenetes biztonsági rögzítőkártyákhoz szokás kötni őket, így az adott számítógép több helyiség védelmét is el tudja látni.
Az analóg kamerák felbontása kicsi; mivel a tévészabványhoz kötődnek, ezért ez legfeljebb 720×576 képpont lehet, de általában 640×480 vagy kevesebb. Bár elérhetők színes modellek is, az analóg kamerák többsége fekete-fehér, hiszen a biztonsági feladatokhoz szükségtelenek a színek.
Az analóg kamerák külön táplását, azaz elektromos tápegységet igényelnek, viszont igen igénytelenek; akár több tízméternyi távolságra is lehetnek a megfigyelő monitortól, illetve számítógéptől.

USB-s kamerák

Leginkább ezt a típust szoktuk manapság webkamerának nevezni. Gépünkhöz egyszerűen, egy USB-porton keresztül csatlakoztathatók, emiatt külön külső táplálást sem igényelnek. A ma készült kamerák többségét a Windows azonnal felismeri és használni is tudja, ám a régebbi és egyes speciális típusokhoz saját vezérlőprogram (driver) telepítése szükséges.
A kényelmes bekötésnek és használatnak viszont ára van: az USB-kábel legfeljebb 5 méter távolságig hosszabbítható meg.

IP-kamerák

Ezek a készülékek Ethernet-csatlakozóval vagy wifis módon közvetlenül a hálózatra köthetők, így nem igénylik számítógép közelségét. Természetesen elektromos táplálás igényelnek, ezért ha a PC-nek nem is kell közelben lennie, a közeli konnektor – akár csak az analóg kamerák esetében – alapkövetelmény.
Az IP-kamerák nevükhöz méltóan saját IP címmel és egy egyszerű webszerverrel rendelkeznek, ahova rácsatlakozva bármikor megfigyelhetjük a kamera látóterében zajló eseményeket, mondjuk, hogy csemeténk éppen min ügyködik.
E kamerák eleve drágábbak, mint az USB-s és analóg társaik, amennyiben még távirányíthatóak is (fókuszállítás és a kamera forgatása egy vagy két tengely körül), elsőre megdöbbentő árcédulákat találhatunk rajtuk.
Wifis eszköz vásárlásakor figyeljünk oda, hogy az általunk használt vezeték nélküli routerrel kompatibilis legyen a kamera.

Színek és éjszakai üzemmód

Azt sem árt előre eldöntenünk, hogy mikor is akarjuk majd használni a kamerát. Mint az imént már volt róla szó, a kamerák napközben kialakításuktól függően fekete-fehérben és színesben is vehetik a világot, az infrás kamerák ráadásul még sötétben is láthatnak. Ha tehát éjjel-nappal képben kívánunk lenni, infrás kamerát kell válasszunk.
Ne keverjük össze az infrakamerákat a hőkamerákkal! Az egyszerű infrakamerák nem a hőtartományban, hanem abban az azt megelőző színképtartományban látnak, amit az emberi szem már nem képes érzékelni. Ebben az úgynevezett közeli infravörös sávban egy kicsit később következik be a szürkület mint számunkra, ám teljes sötétben itt sem látnak a kamerák, azaz a különféle tárgyak hőkibocsátására nem érzékenyek. Az infrakamerák emiatt saját megvilágítással rendelkeznek, olyannal, amit mi nem látunk, de a kamera számára elég fényt biztosítanak. Ha egy kamerán sok kis LED-et találunk, biztosak lehetünk, hogy infrás készülékkel akadtunk össze.
Az infrakamerák fekete-fehér képet adnak, ám vannak olyan kombinált típusok is, amik nappali fényben színes kameraként működnek.

Mit kell lásson a kamera?

Ha már megtaláltuk a számunkra szükséges alaptípust, annak kell utánanéznünk, hogy pontosan mit is fog látni a kameránk, és ez megfelelő-e nekünk.
A túl gyenge, kis felbontású kamera éppúgy rossz vételnek bizonyulhat, mint az, amit túl nagy felbontása miatt nem tud a gépünk hatékonyan kezelni. Következzenek hát azok a tulajdonságok, amik miatt örömteli, vagy éppen alig használható videokapcsolatot tudunk csak teremteni.

Felbontás

Mihez szeretném a kamerát használni? A barátaimmal akarok csevegni egy kicsit, vagy esetleg üzleti megbeszélésre akarom használni? Ténylegesen mekkora felbontásra van szükségem?
A legkisebb felbontású kameráknak a 0,3 megapixel (a továbbiakban MP) a felbontása. Ez esetünkben a 640×480 pixeles VGA felbontásnak felel meg. Az ilyen kis felbontású kamerákat manapság általában laptopokba építik be, hiszen oda nem is nagyon kell nagyobb. A laptopok esetében általában kénytelenek vagyunk közvetlenül a gép előtt ülni, ha használni akarjuk. Ez a felbontás a web-telefonáláshoz tökéletesen alkalmas.
Következő kategóriába az 1,3 megapixeles kamerák tartoznak. Ez a legelterjedtebb felbontás manapság, egészen elfogadható állóképet kaphatunk és a videotelefonáláshoz elegendő számára 250 kilobit/s-os kapcsolati sebesség is.
A HD kamerák 1280×720 vagy inkább 1920×1080 pixeles – előbbit „HD Ready” utóbbit „Full HD” felbontásnak is szokták nevezni – képeket és videofolyamot képesek készíteni. Utóbbival könnyen előfordulhat, hogy már nem lesz elég stabil sávszélességünk a folyamatos képátvitelhez, ha videotelefonálunk. A nagy felbontásban készült, jobb minőségű képekkel ugyanúgy járhatunk, mint egy gyengébb kamerával; a beszélgetőpartner szaggatott, néha meg-megálló képet fog kapni. Tehát, második szempontként érdemes figyelembe venni nem csak a saját vágyainkat, hanem az internet-kapcsolatunk feltöltési sebességét is, különösen, ha még nem járt le a kötelező hűségidő a szolgáltatóval megkötött szerződésben.
Ha valaki nem csak videochatelésre kívánja használni webkameráját, hanem esetenként „fényképezni” is kíván vele, annak találták ki a 2 megapixelnél nagyobb felbontású, akár 5, 10 vagy 12 megapixeles kamerákat. Ez a felbontás természetesen csak állóképek készítésekor jöhet szóba, hiszen már a full HD-s videók készítése és továbbítása is alaposan megterhelheti a gépünket.
Nem mellesleg, sok kisebb felbontású kamerára is igaz lehet, hogy állóképeket nagyobb felbontásban tudnak rögzíteni, mint videót. Emiatt mindig ellenőrizzük, hogy  a kamera megadott maximális felbontása pontosan mire is vonatkozik.

Képfrissítési sebesség

Akár csak a videojátékoknál, a kameráknál sem elhanyagolható a képfrissítési sebesség, azaz az, hogy hány képet képes másodpercenként készíteni a kamera. Angolul FPS-nek (Frame Per Second) hívják ezt az értéket.
Az emberi látásnak másodpercenként legalább 24 képre van szüksége, hogy mozgóképnek lássa a videót. Emiatt annak a kamerának a képe, ami nem képes legalább 24 FPS-sel rögzíteni, biztosan szaggatni fog.
Fontos tudni, hogy a kamerák többféle felbontásban is képesek felvenni. A gyártók a termék általános tulajdonságainál mindig a kamera legnagyobb felbontást és a legnagyobb elérhető FPS-értékét szokták megadni, noha e két tulajdonság nem mindig jár együtt. Gyakori dolog az, hogy a maximális képrögzítési sebesség csak egy kisebb felbontásnál érhető el. Ha nem akarunk beugrani ennek az átverésnek, és egy alig használható kamerához jutni, alaposan nézzük át a részletes tulajdonságlistát, ott már tételesen ki szokták írni, hogy a különféle felbontásokhoz milyen FPS maximumok tartoznak.

Autofókusz és távvezérelhető  zoom

Hol szeretném használni a kamerát? Az autófókusz általában fél méter és 1,5 méter között mozog, ez még egy elfogadható távolság, tekintettel arra, hogy nem mindenki webkamerázik bálteremből. Az átlagfelhasználónak ennyi bőven elég. Olcsóbb kamerák esetében persze gyakori, hogy az élességet az objektív elforgatásával, kézzel kell beállítanunk. Az ilyen kamerák eőtt ülve persze nincs sok mozgásterünk,, ha a  fókuszban akarunk maradni.
Távvezérelhető zoomot inkább a drágább, márkásabb kamerákon találunk, ugyanis ezt a funkciót jobbára csak a komolyabb irodai vagy biztonságtechnikai célú eszközökbe építik be. Ezek már a komolyabb kategóriába tartoznak. Élőképet tudnak közvetíteni a világ bármely pontjáról, miközben a tulajdonos könnyedén tudja a webkamera online felületéről azt irányítani. A távirányítható kamerák jelentős része már inkább a vezetékes vagy vezeték nélküli IP-kamerák között keresendő.

Fényerő- és kontraszt beállítás

A legtöbb webkameránál ezzel nem érdemes sokat foglalkozni, mert automatikusan is be tudják maguknak állítani az adott fényviszonyokhoz megfelelőbb fényerőt és kontrasztot. A komolyabb kameráknál már szoftveres beállítással is lehet próbálkozni. Az automata beállítás többnyire jól működik, de vannak esetek, amikor hasznavehetetlen, például fényes háttér előtt álló leárnyékolt, vagy eleve sötét dolgok – például egy fekete macska – részleteit biztosan nem fogja tudni leképezni a kamera.

Egyéb választási szempontok

A legfontosabb képrögzítési tulajdonságokon túl persze még több más választási kritérium is lehet a webkamerák esetében. Elsődlegesen ezek a videotelefonáláshoz kötődnek, de lehetnek más, például biztonságtechnikai kritériumaink is.

Rögzíthetőség

A webkameráknak alapvetően három fajtája van a rögzíthetőség tekintetében: a talpas, a csak laptophoz való csíptethetős és az univerzálisan rögzíthető típusok. Utóbbit egyszerűen rácsíptethetjük LCD monitorunkra, de a hagyományos CRT monitoron is megáll a talpként is működő csiptetőn. Kiválasztásnál célszerű ezt a szempontot elsőként figyelembe venni, ugyanis némi fejtörést okozhat, ha a kívánt terméket nem tudjuk majd a megfelelő helyre rakni. Szerencsére manapság egyre inkább elterjedtek az univerzálisan rögzíthető kamerák, ebben a típusban találkozhatunk a legszélesebb a kínálattal.

Működésjelző fény

Nem kell adatvédelmi biztosnak lennünk, hogy értékeljük a kamera működését jelző LED meglétét. A felvételt jelző biztonsági kamerák eleve jobban riasztják a hívatlan látogatót, és mi sem fogunk olyasmit művelni egy kamera előtt, amit nem szánunk a nagyközönségnek.

Mikrofon

Több gyártó is kínál beépített mikrofonos kamerákat, de a kamera+külső mikrofon, illetve a kamera+headset (mikrofonos fejhallgató) készletek is elég gyakoriak.
Milyen legyen hát a mikrofon? Beépített, külső mikrofon vagy headset tartozzon a kamerához? Ez igazán fontos kérdés, mivel nem mindegy, hogy milyen a háttérzaj. Hallja-e a beszélgetőpartner a lakástól 500 méterre elsuhanó szirénázó rendőrautót vagy nem? Esetleg van még más valaki is a helységben, ahonnan indítjuk az online hívást? Nem mindegy.
Beépített mikrofon esetén lényeges kérdés, hogy mekkora a mikrofon érzékenysége, és ez az érzékenység elég lesz-e arra, hogy halljon minket a kamera, ha egy kicsit távolabb ülünk a géptől.
A beépített mikrofonok gyakran nem elég jó minőségűek (érzéketlenek, vagy éppen túl sok zajt szednek össze), illetve kényelmetlenül kezelhetők, hiszen a vezérlőszoftverben babrálva lehet csak ki- és bekapcsolni őket.
A beépített mikrofon akkor a leghasznosabb, ha maga is az USB-porton keresztül kommunikál a gépünkkel, ekkor ugyanis nem kell külön mikrofonkábellel vacakolnunk, és a kamera szoftvere is biztosan meg fogja találni az eszközt, amikor szüksége van rá.
Külső mikrofon. Általában jobb minőségű felvételt készít, és közelebb is lehet tenni a beszélőhöz, hiszen nincs összeépítve a kamerával. Háttérzaj tekintetében ugyanaz mondható el róla, mint a beépített mikrofonról. Azzal ellentétben viszont itt előfordulhat, hogy nem szól.
Ennek az lehet az egyik oka, hogy a mikrofont nem jó helyre csatlakoztattuk vagy a számítógép hangbeállításainál a mikrofon előtt ki van pipálva a „letiltva” opció. Ilyenkor kezdhetünk megismerkedni a Windows hangerőszabályzójának és keverőjének lelki világával. Ez különösen akkor kellemetlen, ha több hangbeviteli eszközünk, például tévévevő kártya is van a gépben.
Még ha sikerült is megtalálnunk és munkára fognunk a külső mikrofont, akkor is előfordulhat, hogy az körülöttünk mindent felvesz, és tőlünk 180 km-rel arrébb is tisztán hallják a város vagy a körülöttünk levők zajait.
Ekkor jön jól egy headset. Itt ugyanis a mikrofon érzékenysége sokkal kisebb, mivel alig pár centiről érkezik hozzá a hang. Ma már többféle mikrofonos fejhallgató közül válogathatunk, itt is inkább az USB-s megoldásokat érdemes keresnünk; kevesebb gond lesz a beállításukkal és használatukkal.
Akik igazán kényelmes használatra vágynak, azok akár vezeték nélküli típusok közül is választhatnak.

Milyen szoftvert kapunk a kamerához?

A modern USB-s webkamerák többségéhez ma már nem kell meghajtószoftvert telepíteni, legalábbis Windows alatt. Ha Macintoshra, illetve linuxos felhasználásra keresünk kamerát, jó előre győződjünk meg róla, hogy adnak-e hozzá megfelelő drivert, illetve felismeri-e a Mac OS, illetve a Linux azt „magától”.
Az esetleges drivereken túl számos más hasznos programot csomagolhatnak hozzá a kamerákhoz.
Első sorban biztonsági megfigyelőszoftverekre számíthatunk; a felvett képeket közvetítő egyszerű webszervertől a mozgásérzékelős riasztóig terjedhet a kínálat.
Egy másik hasznos mód a webkamerák biztonsági használatára az arcfelismerő szoftver. Elég belenéznünk az objektívbe, és a kamerához adott, vagy külön megvásárolt program jelszavak begépelése nélkül beléptet minket a Windowsba. Persze csak akkor, ha magunk vagyunk az erre feljogosított, ismert arcú felhasználó. Főleg saját kamerás laptopokhoz telepítik gyárilag az ilyen szoftvereket.
Ha egy adott szoftver megléte miatt döntenénk egy kamera mellett, nem árt meggyőződnünk arról, hogy a dobozon szereplő program teljes értékű-e. Gyakran csak egy lebutított demóhoz, illetve időkorlátos próbaverzióhoz juthatunk hozzá, vagyis a kameravásárláshoz csak egy csali a szoftver.


A következő helyeken hirdetjük és az alábbi módon lehet rákeresni

webkamera árgép bestmarkt

webkamera árukereső bestmarkt

webkamera emag bestmarkt 

Több, mint 100 féle webkamera közül lehet választani a bestmarkt webáruházából.