Processzor

Milyen processzort vegyek?

Mielőtt bármi komolyabb témába ásnánk magunkat, hozzátenném, hogy ez most itt kifejezetten azt Intel oldaláról szól, természetesen AMD-t is érdemes lehet választani számítógép újítás/vásárlás esetén, azonban egy viszonylag nagy változáson esett át a mainstream, azaz az egyszerű felhasználóknak szánt processzorcsalád.

Mi a különbség a Core i3, i5, i7, i9 között?

Annak ellenére, hogy ezek az elnevezések már néhány éve a köztudatban vannak, mégis sokan gondolkodóba esnek, mikor egy Notebook jobb alsó sarkában meglátják a core i3, i5, i7 feliratot, vagy asztali számítógépükbe processzort keresnek, hisz nem tudják mit is takar valójában a processzor elnevezésében szereplő előtag. Természetesen, aki benne van a számítástechnika világában, most egy jót mosolyog, hisz tapasztalt felhasználó révén a kis ujjában van a válasz, de azért sokan vannak úgy vele, hogy nem tudják, milyen hatással van ez az előtag a processzor teljesítményére.
Első körben természetesen el lehet mondani, hogy minden esetben a Core i7 jobb, mint a Core i5, de a Core i5 is jobb, mind a Core i3. Ez minden esetben igaz, de azért nem ilyen egyszerű... A cikket az Ivy Bridge asztali platformra építjük, mely a 3. generációját képviseli az Intel Core processzorainak. Az Ivy Bridge család nem csak az említett előtaggal rendelkező modellekből áll, hisz itt találunk Intel Celeron és Intel Pentium processzorokat is, melyeket onnan ismerünk fel hogy G előtagot kaptak, tehát például egy Celeron lehet G1620, míg egy Pentium lehet G2120.

Magok száma

Az Intel Celeron és Intel Pentium "G" modellek kizárólag 2 magosak, ugyanúgy, mint a Core i3 jelzésű processzorok. Itt jön egy ugrás, hisz a Core i5 modellek szinte mindegyike 4 fizikai maggal rendelkezik (Core i5-3470T, 2 magos) és a magok számában nincs különbség a Core i7 processzorokkal, hisz azok is 4 maggal rendelkeznek. Vannak olyan Core i7 modellek is egy jóval magasabb árszegmensben, amelyek nem négy, hanem hat maggal rendelkeznek, ilyen a Core i7-4960X

Szálak száma

A processzor magok száma nem minden. Fontos szempont az is, hogy az illető processzor hány szálon képes dolgozni. Az Intel bevezette a Hyper -Threading technológiát, mely lehetőséget ad arra, hogy a processzor magok több szálon dolgozzanak. Ennek eredményeképp a több szálon dolgozó processzorok nagyon teljesítményre képesek bizonyos számítási feladatoknál. Játékoknál a több szál szinte semmi előnyt nem jelent, de a tömörítésnél, videó szerkesztésnél és ehhez hasonló feladatoknál komoly teljesítmény többletet jelent.
A Core i3 modellek  4 szálon képesek dolgozni, ugyanúgy mint a  négymagos Core i5 modellek mindegyike(- 3470T). A Core i7 modellek itt már előnyben vannak, hisz a négymagosok 8 szálon, míg a 6 magosok 12 szálon képesek az aktuális számításokat elvégezni.

Turbo-Boost

A Turbo-Boost technológia lehetővé teszi a processzormagok órajelének dinamikus emelését a teljesítmény igénynek megfelelően. Ezt a technológiát azonban nem mindegyik modell támogatja, így a Core i3 modelleknek ez a plusz sajnos nem adatott meg. Ez a Turbo-Boost funkció processzortól függően 200-1200 Mhz órajel többlet elérésére alkalmas, ami teljesítményben komoly pluszt jelent.

Gyorsítótár (MB Cache) mérete

Amikor a processzor bizonyos adatokkal többször is dolgozik, akkor ezeket az adatokat a gyorsítótárban tárolja. A gyorsítótár olyan mint a RAM, csak jóval gyorsabb. Nélkülük ezeket az adatokat újra és újra be kellene olvasni a merevlemezről, ami sokkal több időt venne igénybe. Nyilvánvalóan a nagyobb Cache több, gyorsan elérhető adatot tud elraktározni. Ebből a szempontból is lényeges különbség van a Core i3, i5 és i7 processzorok között. Míg a Core i3 modellek mindössze 3 MB gyorsítótárral rendelkeznek (L3), addig a Core i5 processzorok 6 MB-ot tudnak magukénak. A Core i7 egy másik kategória hisz ezeknél a modelleknél 8-15 MB L3 gyorsítótár került beépítésre.

A bizonyos "K"

A processzor neve végén, mint például a Core i5-3570K esetében ott van a "K" betű, ami a nyitott szorzótárra utal. Ennek segítségével a processzort könnyedén tuningolhatjuk a Turbo Boost funkción felül is.

Konklúzió

Az alacsonyabb teljesítményt igénylő feladatok elvégzésére a Core i3 (Celeron és Pentium is) processzorok tökéletesen alkalmasak. Irodai alkalmazás, vagy egyszerű otthoni használat, de még a kisebb teljesítményt igénylő játékok futtatása sem okozhat problémát, ha besegít egy közepes grafikus kártya. Ha előtérben a játék áll, akkor a Core i5 processzorok vásárlása a javasolt, hisz ezek a modellek bármilyen grafikus kártyát ki tudnak szolgálni. Ha a játékot magas szinten űzzük, 2, vagy több grafikus kártyát akarunk kiszolgálni, vagy komolyabb számítási feladatokat akarunk elvégeztetni a számítógéppel, akkor a Core i7 a javasolt.

Melyiket vegyem?

Míg 4-5 évvel ezelőtt az i7 már inkább komolyabb, hardverigényesebb szoftverekhez volt szükséges, úgy az elmúlt pár évben szimpla játékhoz is szükséges volt már pár esetben az i7, hiszen a játékfejlesztők jobban ráfeküdtek arra, hogy több magot használjanak ki, ahelyett, hogy egy magból sajtolják ki azt, amit még lehet.
Alapvető FullHD felbontásban való játékra teljesen megfelelő választás lehet egy Core i3, legyen itt szó 8., vagy 9. generációról. Azonban ha talán a FullHD fölé lőnénk felbontásban, oda már elkél egy i5.
Mivel alapvetően már igencsak magas órajelen ketyegnek a mai processzorok, 4K játékra az i5 abszolút elégséges lehet, míg az i3 szinte minden játékban megállja a helyét, bármilyen beállítások mellett FullHD felbontásig.
Az i7, illetve i9 ereje inkább munkakörnyezetben mutatkozik meg, hiszen a 8 magot, vagy a 16 szálat nem minden alkalmazás tudja kihasználni. Én személy szerint egy i7 9700K-val rendelkezem és a játékok alig használják a processzort, inkább izzasztja meg egy videovágás, vagy szoftver buildelés.

MIlyen processzort nézzek a laptopba?

Skylake, Broadwell, Haswell

Ezeket a kódneveket is gyakran lehet hallani, de a legtöbb embernek fogalma sincs róla, hogy mit is jelentenek, és hogy mi a különbség közöttük.
Az Intel legújabb fejlesztése a Skylake, ami 2015-ben került piacra. Az új generációs CPU a Broadwellekhez hasonlóan 14 nm-es gyártástechnológiával készül, míg a legrégebbi Haswell 22 nm-sel.
Szerencsére nekünk ezeket nem kell tudnunk. Alapvetően úgyis egy egységben nézzük a laptopot, vagyis a processzor mellett a többi paramétert is számításba vesszük, és úgy döntünk egyik vagy másik gép mellett.
De ha valaki mégis bele szeretne mélyedni a processzorok rejtelmeibe, azt bármikor megteheti.

Celeron, Pentium és AMD

Ha az igazán jó gépekről van szó, akkor sem az Intel két CPU-ja, a Celeron és a Pentium, sem pedig az AMD nem kerül szóba.
Sőt, ha megnézel egy összesítő listát, ahol a procikat a teljesítményük alapján rangsorolják, akkor azt találod majd, hogy ezek a modellek csak valahol a sor végén kullognak.
„Akkor ne is vegyek laptopot ezekkel a processzorokkal?” – adódik azonnal a logikus kérdés.
A válasz viszont már egy kicsit bonyolultabb. Vagyis megint csak oda térhetünk vissza, hogy mire kell a notebook.
Egy belépő szintű laptopnál egy ilyen CPU minden további nélkül elmegy – végül is Facebookozni, videókat, filmeket nézni ezekkel is lehet.

A következő helyeken hirdetjük és az alábbi módon lehet rákeresni

processzor árgép bestmarkt
processzor árukereső bestmarkt
processzor emag bestmarkt 

Több, mint 170 féle processzor közül lehet választani a bestmarkt webáruházából.