NAS Hálózati adattároló

Mi is az a NAS?

A NAS egy rövidítés, ami a Network Attached Storage, azaz a hálózatra kapcsolt adattár elnevezés betűszava. Gyakorlatilag egy olyan, saját operációs rendszerrel ellátott, adattárolókat fogadó, helyi hálózaton és interneten keresztül egyaránt elérhető eszközről van szó, ami nem csak a különböző fájlok gyors és zökkenőmentes eléréséről gondoskodik, hanem számos hasznos szolgáltatás is kínál. A klasszikus NAS egy dedikált célhardver, amin optimalizált szoftver fut, méghozzá beton stabilan, kulcsrakészen, azonnal használatba vehetően, folyamatosan frissülően. NAS-t akár PC alkatrészekből is lehet építeni, de az már egy másik, elég messzire vezető történet lenne, így ma nem foglalkozunk vele.
A NAS keresztplatformos fájl- és szolgáltatás-elérést biztosít, így a mobileszközök mellett a windowsos és linuxos számítógépek, valamint a macOS alapú konfigurációk is könnyedén kiaknázhatják a benne rejlő előnyöket.
A következő néhány oldalon mesélünk egy kicsit arról, miket érdemes kezdésként tudni a NAS-okról, és mi mindenre lehet használni őket.

NAS-ok csoportosítása, RAID tömbök

A NAS-ok csoportosítása

A hálózati adattárolókat több szempont szerint is lehet csoportosítani. Alapvetően vannak átlagfelhasználóknak és üzleti felhasználóknak szánt modellek, amelyek felszereltség és szolgáltatások terén különböznek egymástól: előbbiek az általános dolgokra helyezik a hangsúlyt és sokszor médialejátszás terén is jeleskednek, míg utóbbiak az üzleti téren fontos szolgáltatásokra koncentrálnak – például a virtualizációs szolgáltatásokra, az IoT platformra, az iSCSI támogatásra, valamint az üzleti környezetben használt technológiák és protokollok támogatására.
A hálózati adattárolókat formátum szerint több kategóriára lehet bontani. Vannak olyanok – jellemzően az abszolút belépőszinten –, amelyek zárt házzal, kivehető fiókok nélkül érkeznek, így az adattároló gyors és egyszerű cseréjére nincs mód. A többség azonban torony formátumú, az adattárolókat fogadó fiókok pedig az előlap vagy a hátlap felül könnyedén megközelíthetőek, esetenként akár zárhatóak is. Vannak helytakarékos modellek, mint például a Synology DS Slim sorozatának tagjai, amelyek csak 2,5 hüvelykes adattárolókat fogadnak, de nagy általánosságban elmondható, hogy a legtöbb NAS fiókjai 2,5 hüvelykes és 3,5 hüvelykes adattárolókra egyaránt fel vannak készítve. Speciális példányok is előfordulnak, amelyek csak M.2-es SSD kártyákat fogadnak, de ezekből nincs sok. Aztán ott vannak a speciális, tényleg kifejezetten üzleti célra használatos rack formátumú hálózati adattárolók is, amelyek már a nagyobb vállalatok számára készültek, így ezekre most nem is térünk ki – elég drága termékekről van szó.
Fiókok száma szerint ugyancsak több kategória létezik. Az egyfiókos hálózati adattárolók főleg média-kiszolgálóként és letöltő kliensként jöhetnek jól, a rajtuk található adatokról pedig külső merevlemezre vagy másik NAS-ra lehet biztonsági mentést készíteni – de akár a felhő is bevethető erre a célra. A kétlemezes NAS-ok mellé már RAID támogatás is jár, a négy- vagy ennél több lemezt használó példányok pedig még több féle RAID mód használatát teszik lehetővé.

JBOD és RAID támogatás – Melyik mire jó?

A többlemezes NAS-ok esetében többféle lehetőség áll előttünk, amikor kötetet szeretnénk létrehozni, ugyanis a rendelkezésre álló merevlemezek számától, illetve a felhasználás módjától függően számos üzemmód közül lehet választani. Mindegyik más előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, ezekre természetesen ki is fogunk térni. Lássuk hát, milyen opcióink vannak!

JBOD – Just a Bunch of Disks

A JBOD üzemmód alapja, hogy a rendelkezésre álló adattárolók tárhelyét összevonja egyetlen nagy kötetté, a szabad tárterületet pedig folyamatosan tölti fel, ahogy az egyes lemezek telnek. Ha az első lemez tele van, jön a második, majd a harmadik... és így tovább. Ennek két nagy előnye van: egyrészt a teljes tárterület használható marad, másrészt pedig a bővítés is egyszerű, hiszen csak újabb lemezeket kell hozzáadni a kötethez (ráadásul azonos méretűeknek sem kell lenniük). Óriási negatívum viszont a redundancia hiánya, tehát ha egyetlen lemez meghibásodik, a teljes kötet tartalma megsemmisül.

RAID0 – Striping, azaz csíkozás

Az első RAID előtaggal ellátott üzemmód egyben a leggyorsabb is, ugyanis ennél a megoldásnál a rendelkezésre álló adattároló kapacitást összevonja a rendszer, majd meghatározott blokkméret alapján „felcsíkozza”, vagyis írás és olvasás alkalmával minden rendelkezésre álló adattároló dolgozik, teljesítményük és adattároló kapacitásuk pedig összeadódik. Egy nagy hiányossága van ennek az üzemmódnak, ez pedig az adatvédelem hiánya, vagyis ha a RAID0 tömb egyik lemeze megsérül, az egész tömb összeomlik és a rajta tárolt adatok elvesznek.
Apró megjegyzés, hogy a RAID0 mód kiválasztása előtt érdemes ellenőrizni, hogy egyáltalán van-e értelme ennek az üzemmódnak, azaz az adattároló rendszer gyorsulásából tud-e profitálni a NAS, illetve a helyi hálózat. Egyetlen GbE port rendszerint 100-110 MB/s körüli maximális adatátviteli sávszélesség elérésére képes, de úgynevezett Link Aggregation támogatás birtokában, két GbE port összevonásával sem léphető túl a 200-220 MB/s körüli tempó – utóbbihoz pedig megfelelő hálózati infrastruktúrára is szükség van.

RAID1 – Mirroring, azaz tükrözés

A RAID1 üzemmód alapját a tükrözés adja, vagyis a tartalmak mindkét merevlemezen jelen vannak. Ennek a hátránya, hogy felezi a rendelkezésre álló tárhelyet, tehát például két darab 2 TB-os merevlemez esetén a teljes tárterület csak 2 TB lesz. Cserébe viszont akkor is megmaradnak az adatok, ha az egyik merevlemez tönkremegy, sőt, egy új meghajtó behelyezésével a RAID1 tömb automatikus helyreállítása is megkezdődik, így ismét lesz mindenből másolatunk. Ha helyreállítás közben az eredeti adattároló meghibásodik, akkor az adatoknak búcsút mondhatunk, de ilyesmi ritkán fordul elő.

A NAS-ok operációs rendszerei, mobilappok

A NAS operációs rendszere és a mobilappok

Operációs rendszer terén minden NAS az adott gyártóra jellemző egységes szoftvert használja manapság. Minden gyártónál az egységes alapokra, illetve az egységes dizájnra törekednek, így az egyes NAS modellek között jellemzően csak a menüpontok számában vannak különbségek – minél több extra funkcióval bír az adott termék, annál részletesebb beállítási lehetőségek járnak hozzá.
Az operációs rendszer általában webböngészőn keresztül, a NAS IP címét beírva érhető el, és külön felhasználói fiókok is létrehozhatóak, így a jogosultságok szintje is szabályozható – mindenki csak azokhoz a dolgokhoz fér hozzá, amelyek rá tartoznak. Maga a webes felhasználói kezelőfelület mostanában már ablakos rendszerű, azaz egyszerre több alkalmazás is megnyílhat az adott webböngésző fülön keresztül, mintha csak a Windows vagy a macOS asztal előtt ülnénk. A szoftver kezelése általában egyszerű, van súgó, a beállítások jól áttekinthetően vannak tálalva, így néhány perc ismerkedést követően mindegyik NAS operációs rendszer kényelmesen, gyorsan használható.

Médialejátszás, különleges funkciók és szolgáltatások

Médialejátszás

Manapság már szinte minden NAS rendelkezik médiakiszolgáló funkcióval, még a belépőszintű példányok is. A médiakiszolgáló rendszerint DLNA szerver, ami a Digital Living Network Alliance rövidítése. Ez egy széleskörű ipari összefogás eredményeként létrejött szabvány, ami a különböző szórakoztatóelektronikai eszközök mellett a számítógépekkel, a mobileszközökkel és az okostelevíziókkal egyaránt használható vezetékes vagy vezeték nélküli tartalommegosztás céljából (ez csak az aktuális hálózattól függ, amire a NAS csatlakozik). A DLNA használatát az UPnP/UPnP-AV protokoll segíti, ami a Universal Plug and Play rövidítése. Ez a szolgáltatás egyszerű és gyors, külön konfigurálást nem igénylő kapcsolatot biztosít az egyes eszközök számára, így a helyi hálózatra kapcsolódó UPnP eszközök azonnal „megtalálhatják egymást”.
A DLNA szerverhez kapcsolódó eszköz rendszerint egy DMP, azaz Digital Media Player, ami a DLNA szerver által streamelt tartalom megjelenítését vagy megszólaltatását végzi. Itt lehet szó médialejátszóról, okostelevízióról vagy éppen házimozi erősítőről is, de a táblák és az okostelefonok is befoghatóak erre a célra – vagy akár a játékkonzolok is.

A több memória jobb?

Egyes hálózati adattárolóknál van lehetőség a fedélzeti memória bővítésére, míg másoknál gyárilag integrált memória-mennyiség(ek) közül kell választani. Általánosságban akkor lehet értelme több memóriának, ha egyszerre több szolgáltatás fut a NAS-on, illetve akkor, ha egyszerre sok felhasználót kell kiszolgálnia a terméknek. Virtualizációs szolgáltatások esetén alap esetben megkötés, hogy csak bizonyos mennyiségű rendszermemória-mennyiség felett aktiválható a szolgáltatás, így az alapmodellnél nem is feltétlenül működik (például ne akarjunk 2 gigás NAS-ra virtuális gépként Windowst pakolni).

Külső eszközök támogatása, tárhely-bővítés

Külső eszközök támogatása

A hálózati adattárolók egy részén van előlapi USB 3.0-s vagy USB 3.1 Gen2-es port, amihez egyetlen gombnyomással aktiválható szinkronizáció is beállítható – így az adott külső adattároló tartalmát előre beállított könyvtárba mozgathatjuk, de egyéb funkciók is rendelkezésre állnak, gyártótól függően. A külső adattárolókat formázhatjuk, leválaszthatjuk, tartalmukat pedig a helyi hálózaton vagy interneten keresztül is megoszthatjuk, ha szükséges.
A hátoldalon szintén lehet néhány USB port, amelyek ugyanúgy fogadnak külső adattárolókat. Extraként nyomtató is kapcsolható hozzájuk, így élvezhetjük a nyomtatószerver előnyeit, vagyis a nyomtató kényelmesen, távolról is elérhetővé válik a hálózaton. Itt rendszerint alapszolgáltatások állnak rendelkezésre, azaz a szkenner funkció megosztása egy többfunkciós eszköz esetében nem működik. Csatlakoztathatunk még külső optikai meghajtót, USB-s WiFi adaptert, szünetmentes tápegységet és akár arra is lehet mód, hogy egy számítógépet csatlakoztatva egyszerű külső merevlemezként használjuk a NAS-t.

Tárhely-bővítés

Külső eszköz lehet a tárhely-bővítő külső modul is, ami Thunderbolt vagy USB porton keresztül csatlakozhat a NAS-hoz. Egy ilyen modullal kényelmesen növelhető a tárhelykapacitás, amennyiben a gyári fiókokban már az elérhető legnagyobb adattároló kapacitású meghajtók lapulnak.
Amennyiben még van mozgástér, úgy a meglévő merevlemezek cseréjével könnyedén bővíthető a tárhely. Ezt akár adatvesztés nélkül is megtehetjük, amennyiben megfelelő RAID típust választunk (RAID 1, 5, 6 vagy 10), ugyanis egy nagyobb kapacitású merevlemez behelyezésekor a rendszer automatikusan újraépíti a meghajtótömböt. Ahogy az összes rendelkezésre álló fiókban helyet kap egy-egy nagyobb adattároló kapacitású meghajtó, úgy a használható tárhely mértéke növelhető lesz. Ahol a redundancia engedi, akár kettesével is cserélhetőek az adattárolók, ahol viszont nem, ott egyenként kell kicserélni őket. (Ez a megoldás viszont eléggé időigényes, és nagyon megterheli a meghajtókat.)

A következő helyeken hirdetjük és az alábbi módon lehet rákeresni

NAS hálózati adattároló árgép bestmarkt
NAS hálózati adattároló árukereső bestmarkt
NAS hálózati adattároló emag bestmarkt 

Több, mint 250 féle NAS hálózati adattároló közül lehet választani a bestmarkt webáruházából.